PROBLÉMAFELVETÉS - HÁTTÉR, INDOKLÁS ÉS IGÉNYELEMZÉS
Problémafelvetés
Hogyan tervezhető a munkavállalók jövője az energiapolitikában? Hogyan tudnak a szociális partnerek együttműködni annak érdekében, hogy a bezárások, átszervezések, kiszervezések idején a munkavállalókat és munkáltatókat a bekövetkezett változások során "nyer-nyer" pozícióba jutassák? Hogyan oldható meg az előregondolkodás közös erőfeszítésekkel, hogy ne a munkavállaló legyen a vesztes? Hogyan és miként készülhetnek fel a változásokra a szociális partnerek? Erre a problémafelvetésre keresik a partnerek közösen a választ a projekt keretein belül és azon túlmutatóan.
Igény
A Főpályázó és partnere, mindkét szervezet nagy múltú és sok tapasztalattal rendelkező szakszervezet, amelyeket országukban és nemzetközi szinten is elismernek. Mindkét szervezet tagja az EMCEF-nek az Európai Bánya, Energia- és Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének. A szorosabb kétoldalú partnerség, együttműködés ötlete éppen a két szervezet elnökétől származik, akik nem véletlenül az EMCEF-en belül a Szociális Párbeszéd Bizottságban már évek óta együtt is dolgoznak.
Mindkét országban a válság következményeként, és az Európai energiapolitika változásai és jövőbeni változtatatásai miatt egyre gyakrabban konfrontálódnak a munkavállalókat negatívan érintő változásokkal (ú.m. bezárások, leépítések, átszervezések, kiszervezések). Mindkét országban az európai irányelvek mellett sajátos munkajogi, és munkavállalással összefüggő egyéb jogszabályi különbözőség létezik, amely egy svájci, magyar tulajdonú vállalat szerkezetátalakítása esetében meghatározó lehet. Ezen jogszabályok elemzése mindkét nemzet szociális partnerei számára fontosak és ágazattól függetlenül gyakorlatban használhatóak.
Mindkét partner egyetért azzal, hogy az energiapolitikai változások munkavállalókra gyakorolt hatásaira, következményeire nem reagálni, hanem már előzetesen felkészülni kell. Erre a szociális párbeszéd ágazati és más fórumai adnak lehetőséget. Olyan előzetes mechanizmusokat, módszertanokat kell kidolgozni, amelyek segítséget nyújtanak a szociális partnerek számára az éppen bekövetkező gazdasági, foglalkoztatáspolitikai változásokra.
A magyar partner részéről éppen aktuális probléma - a Márkushegyi bánya 2012-es bezárása. Ez ösztönözte arra, hogy a svájci partnerszervezettel közösen keressenek megoldást a kérdésre.
Olyan "jó gyakorlat" kidolgozása a cél, amelyet a magyarországi megvalósítás után akár más ország is adaptálhat a saját országában bekövetkezett változásra.
Olyan modell, amelyben a szociális partnerek közösen alkotják meg a megoldást, akár más társadalmi szereplő (állam, önkormányzat, non profit szervezet, intézmény) bevonásával együttesen.
Konkrét eset, amelynek megoldására a két partner szövetkezett, hogy eddigi tapasztalataik cseréjével a magyarországi esetre módszertant és gyakorlati kivitelezést találjanak.
Márkushegyi bánya bemutatása - háttér információk
Az üzem az oroszlányi szénmedencében található. A térség 1965-ben érte el termelése maximumát, 3.552.055 tonna szén felszínre juttatásával. Napjainkig több mint 130 millió tonna szenet termeltek a szénmedencében. Az eocén program keretében létesült Márkushegyi Bányaüzem kivitelezése 1976. tavaszán indult a lejtősakna munkálataival. Az üzem 1981. április 1-jén lépett termelésbe. Ma már hazánk egyetlen működő mélyművelésű szénbányája. A bánya a Vértes hegység nyugati előterében, Oroszlány város térségében, Pusztavám és Bokod falvak között helyezkedik el. A mintegy 400-500 m mélységű, földalatti létesítmény eocénkorú barnaszén kitermelését végzi. A jelenleg művelt területen az előfordulás egytelepes kifejlődésű, a szén fűtőértéke 16.000-21.000 kJ/kg. A bánya az energetikai szén termelésével a biomassza mellett az Oroszlányi Erőmű alapanyag-ellátását biztosítja. A kitermelésre tervezett szénvagyon és szénminőség illeszkedik ahhoz az elváráshoz, hogy a bánya kizárólag a kedvezőbb természeti, műszaki adottságú, kisebb kockázatú barnakőszén művelését célozza meg. Lakott terület alatt a termelés már befejeződött, az időközben művelésbe lépett Kőhalmi bányamező lényeges külszíni károsodást nem okoz.
A teljes szénfeldolgozási technológiai mű a környezeti hatások mérséklésére - Európában egyedülálló módon -, a föld alatt üzemel, innen már minőségileg és mennyiségileg beállított termék kerül a külszínre, majd mintegy 12 km összhosszúságú külszíni szalagpálya-rendszeren az Oroszlányi Erőműbe. A bánya technikája a folyamatos fejlesztést követően az európai élvonal szintjén áll. A kockázatot jelentő bányaveszélyek csekély mértékűek. A bányaveszélyek elleni védekezéshez a nemzetközi szinten is magas szintű technikai és szakmai háttér szolgál. Az üzem az esetleges veszélyhelyzetek elhárítására önálló bányamentő szervezettel rendelkezik.
Jelenleg ugyan már csak a Márkushegyi Bányában folyik széntermelés, azonban a korábban művelt bányák, valamint a bányákhoz kapcsolódó, igénybevett területek rekultivációja kötelezően előírt feladat. A munkák gondos végrehajtását példázza a befejezett XX-as Bányaüzem területén létrehozott bányászati múzeum és a kimerült Dobai külfejtés helyén kialakított csodálatos környezetű tó. A bánya a Vértes Erőmű ZRt.-hez tartozik.
A kialakult rendkívüli helyzet 2010 májusában indult a bányabezárás vonatkozásában.
A Bánya és Erőmű bezárása a kistérségekre nézve szinte kezelhetetlen foglalkoztatási és szociális terhet jelentene, ezért a Vért azonnali bezárása elfogadhatatlan. Érdekvédelmi képviselők és közszereplők állásfoglalása szerint, elkerülhetetlen a térség hosszú távú foglalkoztatási stratégiájának kimunkálása, melynek feltétele a Vértesi Erőmű ZRt. legalább 2014-ig történő működésének biztosítása. Oroszlány város és Bokod község távfűtés kényszerüzemeltetésének elkerülése érdekében is szükséges az erőmű további működtetése; mert más fűtéstechnológiai rendszerek kialakítása, csak hosszabb távon valósítható meg.
A Vért további működése, számos - a térség, településeit érintő - rekultivációs feladat jövőbeni megoldását is biztosíthatja. A szerkezetátalakítás befejezéséig, továbbra is fent kell tartani a "Szénfillér" rendszerét. A Vért azonnali bezárása, lerövidíti a felkészülés időszakát, ami ellehetetleníti a Részvénytársaság telephelyének jövőbeni hasznosítását.
BDSZ álláspontja:
A Vértesi Erőmű Zrt. legalább 2014-ig történő működését - összhangban a cégre vonatkozó kormányhatározatokkal - feltétlenül szükségesnek tartja, amit foglalkoztatási, környezeti és villamos energia ellátás biztonsági okok is indokolnak. A cég végelszámolása nem csak bányászati és erőművi dolgozókat, hanem további 2500-3000 családot is érintene, mert a bezárás beszállítók, szolgáltatást biztosítók munkahelyének, vállalkozásainak elvesztését is jelentené.
Az egyetlen mélyművelésű szénbánya megkutatott ásványvagyona a további működést akár 2020-ig is biztosíthatja, olcsó hazai tüzelőanyagot ad az erőműnek, csökkentve a közel 80%-os energiaellátási függőséget.
Jelenleg is hatályos a 1028/2002. sz. Kormányhatározat - amely a retrofit programra vonatkozik - minimálisan 2014-et jelölte meg működési határidőként
A szénbányászati szerkezetátalakítási támogatást (szénfillér) - közös állásponttal képviselt társasági, tulajdonosi, kormányzati, Európa Parlament képviselői és szociális partnerségi fellépéssel - 2014-ig van esély megőrizni.
A szénbányászati mélyművelésű, földalatti szakmakultúra értékeinek megőrzésére tett "kiemelt figyelem" az MVM Zrt. részéről az utolsó bánya bezárásakor nem tűnik érthetőnek. Annak a bányásznak, aki 2014-ig tervezte meg életpályáját, új bányász nyugdíjhoz szükséges munkahelyet nem lehet felajánlani, mert nem lesz. Több mint háromszázan vannak ebben az élethelyzetben a márkushegyi bányászok közül. A mai valóság: csak Oroszlányban a KSH adatai alapján 2009. december 31-én 1302 bejelentett munkanélkülit tartottak nyilván. A kistérségben megjelenő újabb, várhatóan 3000 munkahely megszűnése olyan kezelhetetlen foglalkoztatási helyzetet teremthet, mely kiszámíthatatlan szociális feszültségekkel jár. Az átfogó térségi fejlesztés-foglalkoztatási alap ezt csökkentheti, de nem oldja fel.
A VÉ Zrt. végelszámolásra vonatkozó MVM Igazgatósági döntés végrehajtásának elhalasztását a szakszervezetek kezdeményezték azzal a céllal, hogy ne legyen visszafordíthatatlan a végelszámolási folyamat. Reményeink szerint az új kormánynak a helyzet áttekintése után, a foglalkoztatási, szociális, környezeti szempontokat is figyelembe vevő új MVM Igazgatósági, a későbbiekben VÉ Zrt. közgyűlési döntés lehetőséget ad az áttételesen állami tulajdonban lévő VÉ Zrt. további, legalább 2014-ig tartó működtetésére.
A magyar szakszervezetek (BDSZ és EVDSZ) közösen tárgyalásos úton keresik a megoldást és a szociális partnerség keretein belül szeretnének választ adni az érintett munkavállalóknak a jövőre vonatkozó kérdéseire.
Az alábbi szervezetek biztosították őket szolidaritásukról:
ICEM
EMCEF
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége
Liga Szakszervezetek
Magyar Olaj- és Gázipari Bányász Szakszervezet
Húsipari Dolgozók Szakszervezete
Vasas Szakszervezeti Szövetség
Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (MEDOSZ)
TUNGSRAM Dolgozók Független Szakszervezete
Magyar Mérnöki Kamara és annak Szilárdásvány Bányászati Tagozata
Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Bányászati Szakosztály
Igényelemzés
A magyar partner szükségesnek tartja, hogy a svájci partner szakszervezet nyugat-európai tapasztalatok cseréjével és elemzésével a két fél számára hasznos módszertant és elemzést készítsenek el, amelyet a fent vázolt magyar esetre gyakorlatban is kiviteleznek. Ezen gyakorlati tapasztalatok alapján más országra nézve adaptálható modellt alakítsanak ki. A létrejövő modell, amelynek ez a projekt csak az első állomása és a további 2-3 évben a fenntarthatóság jegyében az együttműködés keretein belül továbbfejlesztenek, olyan megoldási lehetőséget nyújt a szociális partnerség jegyében, amely a munkavállalók érdekeit szem előtt tartja és a térség érdekeit figyelembe veszi mind foglalkoztatáspolitikai, mind energiapolitikai szempontból.
Visszalépés