Nemzeti érdekérvényesítés az energiapolitikában

2011. december 12.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az energiapolitikáról tartott előadást a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara által szervezett Energia Szabadegyetemen 2011. december 9-én, Szegeden. A tárcavezető kifejtette, hogy a kormányzati szakpolitikai döntések öt szempont: a fenntarthatóság, az energiahatékonyság és energiatakarékosság, az ellátásbiztonság, a függetlenség és a finanszírozhatóság egyidejű figyelembe vételével születnek meg.

A szakminiszter hangsúlyozta, hogy az energetika egyre inkább gazdaságfejlesztési és geopolitikai kérdés, ahogy versenyképességi szempontból is megkerülhetetlenné válik. Az energiaipar Magyarországon jelenleg 9-12 százalékkal járul hozzá a bruttó nemzeti össztermékhez, ez az arány elmarad az európai szinttől. Az ágazat kormányzati kezelését, a nemzeti ipar újjáépítését célzó törekvéseket alapvetően meghatározza a magyar privatizáció során kialakult helyzet, hiszen a kulcsszereplők nemzetközi nagyvállalatok. Az állami szerepvállalás nőtt a szektorban az elmúlt másfél évben, az MVM integrált állami vállalatként erősíti hazai és regionális pozícióit.

A magyar uniós elnökség alatt született döntés az egységes európai energiapiac megteremtéséről, az energiaszigetek megszüntetéséről. Miközben a hálózatok összekapcsolásával és a szabályozások összehangolásával a tagállami szakpolitikák jelentősen közelednek egymáshoz, az országok egyetértettek abban, hogy az energiamix meghatározását nemzeti hatáskörben tartják - emelte ki a miniszter. A hazai fogyasztásban egyelőre túlsúlyos a gáz, a felhasznált mennyiség döntő többségét ráadásul importból szerzi be Magyarország. E kitettség mérséklésére kezdeményezte az Európai Unió az Észak-Déli Energiafolyosó kiépítését, amely alternatív szállítási útvonalként működhet a kelet-nyugati vezetékek mellett. A szaktárca intenzív tárgyalásokat folytat a nemzetközi partnerek széles körével további források feltárása, az energiafüggetlenség fokozatos megteremtése érdekében.

Az atomenergia középtávon biztosan nem váltható ki teljes egészében a jelenleg még költségesen előállítható, csak támogatásokkal piacképes megújuló energiaforrásokkal. Ugyanakkor fenntarthatósági szempontból indokolt utóbbiak részarányának lehetséges legnagyobb mértékű növelése. Az atomenergia és a megújulók mesterséges szembeállítása ésszerűtlen, ezeknek nem egymással, hanem a fosszilis energiaforrásokkal érdemes versengeniük a dekarbonizáció érdekében.

Fellegi Tamás aláhúzta: a háztartásokat súlyosan megterhelő rezsiköltségek kezelését a Kormány kiemelt feladatként kezeli. A hatósági árszabályozás bevezetése, a rezsiköltségek befagyasztása a szociálpolitikai szempontok érvényesítését szolgálja.

A következő évtizedekre szóló, elfogadott Nemzeti Energiastratégiához illeszkedő Cselekvési Tervek kidolgozása folyamatban van. A tervek szerint 2012 tavaszára elkészülő első változatok részletes szakmai és társadalmi egyeztetésük után véglegesíthetők.

Ugrás a kezdő oldalra