Márkushegyi bánya bemutatása - háttér információk

Az üzem az oroszlányi szénmedencében található. A térség 1965-ben érte el termelése maximumát, 3.552.055 tonna szén felszínre juttatásával. Napjainkig több mint 130 millió tonna szenet termeltek a szénmedencében. Az eocén program keretében létesült Márkushegyi Bányaüzem kivitelezése 1976. tavaszán indult a lejtősakna munkálataival. Az üzem 1981. április 1-jén lépett termelésbe. Ma már hazánk egyetlen működő mélyművelésű szénbányája. A bánya a Vértes hegység nyugati előterében, Oroszlány város térségében, Pusztavám és Bokod falvak között helyezkedik el. A mintegy 400-500 m mélységű, földalatti létesítmény eocénkorú barnaszén kitermelését végzi. A jelenleg művelt területen az előfordulás egytelepes kifejlődésű, a szén fűtőértéke 16.000-21.000 kJ/kg. A bánya az energetikai szén termelésével a biomassza mellett az Oroszlányi Erőmű alapanyag-ellátását biztosítja. A kitermelésre tervezett szénvagyon és szénminőség illeszkedik ahhoz az elváráshoz, hogy a bánya kizárólag a kedvezőbb természeti, műszaki adottságú, kisebb kockázatú barnakőszén művelését célozza meg. Lakott terület alatt a termelés már befejeződött, az időközben művelésbe lépett Kőhalmi bányamező lényeges külszíni károsodást nem okoz.

A teljes szénfeldolgozási technológiai mű a környezeti hatások mérséklésére - Európában egyedülálló módon -, a föld alatt üzemel, innen már minőségileg és mennyiségileg beállított termék kerül a külszínre, majd mintegy 12 km összhosszúságú külszíni szalagpálya-rendszeren az Oroszlányi Erőműbe. A bánya technikája a folyamatos fejlesztést követően az európai élvonal szintjén áll. A kockázatot jelentő bányaveszélyek csekély mértékűek. A bányaveszélyek elleni védekezéshez a nemzetközi szinten is magas szintű technikai és szakmai háttér szolgál. Az üzem az esetleges veszélyhelyzetek elhárítására önálló bányamentő szervezettel rendelkezik.

Jelenleg ugyan már csak a Márkushegyi Bányában folyik széntermelés, azonban a korábban művelt bányák, valamint a bányákhoz kapcsolódó, igénybevett területek rekultivációja kötelezően előírt feladat. A munkák gondos végrehajtását példázza a befejezett XX-as Bányaüzem területén létrehozott bányászati múzeum és a kimerült Dobai külfejtés helyén kialakított csodálatos környezetű tó. A bánya a Vértes Erőmű ZRt.-hez tartozik.


Visszalépés